Foktő rövid története

Foktő és környéke a Római világbirodalom idején már lakott hely volt. Hunok, majd szlávok laktak itt. A honfoglalás idején Foktő és egész környéke az Árpád-háziak birtokába került. A Duna mellet épült Foktő község nevét a folyóból kiszakadó mellékágáról a Fok nevű patakról kapta. Ez a mellékág a középkorban igen forgalmas viziút volt, de az áradások sok veszélyt, pusztulást is jelentettek.A községünk címerében szereplő 1311-es évszám a település első okleveles említésének dátuma.A török idők nagy megpróbáltatásait úgy élte túl a lakosság, hogy súlyos adókat fizetett inkább, hogynem elhagyja szülőfaluját. Volt kapuadó / 93 kapu után 2912 akcsét kellett fizetnie a defter = török adólajstrom szerint /. Volt ezen kívül hal, sertés, marha, ló, só, bor, méhkas-adó. Ezen kívül búza, kender, répa tizedet kellett fizetni. Volt malom adó 9 molnár munkája után.A török bíró = a kalocsai kádi: Foktőn lakott. Ő volt egy személyben az igazságszolgáltató, adókivető, szolgabíró, járásbíró, közjegyző. Megengedte ugyan, hogy a falubeliek maguk közül válasszanak bírót maguknak, de a bíráskodási illetéket magának követelte. A hagyatéki ügyeket is úgy intézte, hogy az örökösöknek felezniük kellett vele. Pl: két lóból az egyiket eljárási díj fejében magának tartotta meg. Ilyen körülmények között éltek itt eleink a török időkben.A községünk címerében ábrázolt süllyedő csónak egy - az 1599. májusában lezajlott dunai ütközetre utal, melyben báró Pálffy Miklós generális hajdúival tízszeres török túlerőt vert szét a Duna Foktő és Uszód közötti szakaszán, s közel száz hajót zsákmányolt vagy süllyesztett el.Foktő 1720-ban már népes hely volt. 1836-ban a faluban óriási tűzvész pusztított, melyben az egész község leégett. Az élniakarás azonban ismét győzött és újból épült a falu. 1843-ban már állt az új református templom.Az 1848-49-es szabadságharchoz egy Foktőn eltemetett /1894/ szabadsághős neve fűződik. László Károly - Silsz Jozefin férje mérnökként állt be a magyar honvédseregbe és Kossuth Lajos titkára volt.A XX. század sok megpróbáltatást és sok változást hozott a falu életében. Mindkét világháború emberáldozatokkal járt. Hősi halottaink emlékét az Önkormányzat emlékmű állításával örökítette meg.A II. világháború befejezése után 1948-ban két termelőszövetkezet alakult, 1949-ben a falu villamosítása, 1950-ben a Tanács megalakulása történt meg. Az iskolát itt is államosították, itt is készült kuláklista és sok család élte át az igazságtalan meghurcoltatás szenvedéseit.A közös gazdálkodás nehéz körülmények között indulhatott el. Abban az időben az emberek nehezen adták vagyonukat a közösbe. Nem volt épület, székház, kevés volt az aktív tag, de kellő állat állomány sem volt. Nem akadt egy vezéregyéniség, aki össze tudta volna fogni az általában szegény emberekből álló tagságot.Az 1956-os forradalom ellenére sem bomlott fel a termelőszövetkezet, sőt ujabb két TSZ alakult. 1962-től pedig a mai napig működő Béke Tsz-ben egyesült, melynek 1992 óta "foktői Mezőgazdasági Szövetkezet" a neve.Az 1990-ben bekövetkezett politikai, közigazgatási fordulatok az igazi önállóság ellenére is újabb nehézségek sorát hozták. Foktő község ennek ellenére is több lépést tett a fejlődés útján az önkormányzat jóvoltából. A telefon és a földgáz bevezetése hitelek és adósság felvétele nélkül óriási eredmény. Községünk földrajzilag két természetvédelmi terület között helyezkedik el: a Kiskunsági Nemzeti Park és a Gemenc határolja. A falu képét meghatározza a Fok patak és a Duna-part. A község területe 3.196 hektár, északon Uszód községgel, keleten Kalocsa várossal, délen Bátya községgel határos, továbbá nyugaton a község teljes hosszában a Duna folyó húzódik. A község népességének száma 2005. január 1.-én 1703 fő.